Az európai irodalom megszületését jelentő két, Homérosznak tulajdonított eposzban, az Iliasz-ban és az Odüsszeiá-ban sorra-rendre feltűnnek a mitológia nagy alakjai, a legkülönbözőbb típusú női és férfi életsorsok gazdag tárházát kapjuk a trójai síkon és Trójában, illetve Odüsszeusz hazaútja során. A kurzus keretében azt vizsgáljuk, hogy mit jelent hősnek lenni, nőnek és férfinak kitűnni egy szűkebb, vagy tágabb közösségben. Milyen jellegzetességekkel kell rendelkeznie egy hős(nő)nek, milyen külső és belső tulajdonságokkal, netán morális kritériumokkal lehet leírni, meghatározni a közösség kiemelkedő fontosságú tagjait. Hogyan öröklődik, mennyiben alakul át ez a hős-definíció rendszer a drámában, az attikai színházban? A színházi műfajok, a tragédia, a komédia és a szatírjáték milyen hőstípusokat alakítanak ki az eposzi alapokból kiindulva? A fennmaradt görög tragédiák és komédiák vázlatos áttekintése után kitekintünk az ókomédia és a római tragédia (Seneca) és vígjáték (Plautus) világára is.

A kurzus végére hátha nemcsak a görög eposz és színház világát értjük majd jobban, de a minket itt és most izgató kérdéseknek legalább egy részére is válaszokat kaphatunk.