A Nádor utca 9-től 15-ig tartó épületekben van a CEU / Közép-Európai Egyetem kampusza, ami három éve ad helyet a Freeszfének. Ha a CEU nem fogadott volna be minket, már valószínű, hogy nem lennénk. Itt tanulunk, itt próbálunk, itt vannak az irodáink, ez a hely lett az otthonunk. És most itt készítjük el A béke szigete projektet is. A nézők nem csak egy különleges előadást láthatnak, hanem be is járhatják ezt az elképesztő helyet. Ismerjük meg egy kicsit ezt az épületegyüttest és a történetét.
A belvárosi egyetemi kampusz jelenlegi épületei a klasszicista Nádor utca 9. és a közvetlenül mellé felhúzott szárny, a modern Faculty Tower (1995.); a szecessziós épület, a Nádor 11. (1997.) és a 2016 őszén átadott, egybenyitott Nádor utca 13-15. oktatási, kutatási centrum.
A korabeli belvárostól északra 1786-ban indult meg az Újépület építése – ez az akkori Városfalon túlra esett már. A mai Szabadság tér helyén egy hatalmas katonai beruházás újabb lökést adott a terület beépülésének, amelyet 1790-ben neveztek el Lipótvárosnak, II. Lipót megkoronázásának alkalmából. Az előző évben már el is készült az első rendezési terv a területre, kijelölve a mai Erzsébet tér és a Bazilika helyét. Ekkor még nem létezett sem az Andrássy út, sem a Lánchíd, a területen malmok és egy selyemgyár voltak. Az 1870 körüli térképeken még viszonylag sok üres telket találunk, ezek azonban az első világháború idejére teljesen beépültek.
A Nádor utca elnevezés 1968-ig élt, ekkor Münnich Ferenc utcára változtatták. A rendszerváltás után nevezték vissza.
Nádor utca 9.
A reformkor építkezései közepette a Nádor és a Zrínyi utca sarkán Festetics Antal építtetett magának palotát. Az egyre élénkülő politikai élet a vidéki arisztokráciát is a városba vonzotta, így sorra épültek a városhatáron kívül az újabb és újabb főúri paloták. A Nádor utcai palota már egy pénzügyi, politikai központban épült fel, a bérlők között ügyvédeket és kereskedelmi bankokat is találunk, köztük a Lloyd Bankot. Festetics Pollack Mihállyal terveztette meg a hosszú saroktelek beépítését.
A Zrínyi utca felőli tömbbe kerültek a kocsiszínek, istállók, személyzeti lakások. A palota leginkább kiemelkedő része a sarokra tervezett bejárat, amelyhez az udvar és az emeleti helyiségek csatlakoznak. A kapun belépve kerek előcsarnokba, majd nyolcszöglegű, fülkékkel bővített újabb csarnokba jutunk. Utóbbiból léphetünk tovább az udvar, vagy a klasszikus eleganciát sugárzó lépcsőház irányába. A bejárati csarnokok felett díszes, kerek termet alakított ki Pollack.
A második világháborút az épület is megszenvedte. 1945-ben államosították, 1948-ban a Gazdasági Főtanács költözött be. A kommunizmus legsötétebb éveiben a katonai hírszerzés, a későbbi ÁVH használta a felsőbb emeleteket, pont ott, ahol most a Freeszfe tantermei és irodái vannak. A pincében börtön, vallató működött. A hatvanas évekig az Országos Tervhivatal is a palota használói közé tartozott. Ezután a rendszerváltásig a METALIMPEX irodái működtek az épületben. 1992 óta a Közép-Európai Egyetemé, aki “Monument Building”, azaz “Műemlék Épület” néven használja. Az egyetem által megrendelt felújítás 1995-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének díját nyerte el (tervezők: Ágostházy László, Iványi László, Dulácska Endre). A felújítás során a pincéből az egyik zárka ajtaja érintetlenül került elő, és rátaláltak egy levélre is, amelyben az egyik fogoly írta le bebörtönzésének körülményeit.
Nádor utca 11.
Szomszédjához hasonlóan ezt az épületet is a Festetics család építtette. Festetics Dénes megrendelésére 1865-re épült fel a ház, amelyet a következő évtizedekben is családi kézben tartottak.
Elrendezése tipikusan budapestinek mondható: egy belső udvar köré szervezett épület, két lépcsőházzal, a földszintet szinte teljesen elfoglaló üzlethelyiségekkel, házmesteri lakással. Az utcai főtraktust háromtagú lépcsőn lehet megközelíteni, a hátsó traktust kisebb és egyszerűbb formálású lépcső szolgálja ki. A hátsó részt körfolyosós rendszerrel alakították ki.
A vízszintes tagolást az első és a második emelet között, a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkély határozott vonala, valamint a negyedik emelet feletti, alul kazettás főpárkány adják. A burjánzó szecesszió helyett nyugodt, visszafogott díszítésmód, premodern megközelítés jellemzi leginkább az épületet.
A Festetics család korszaka után 1928-tól az Iris Arcképfestészeti Rt. tulajdona lett. A második világháború utáni helyreállításkor, 1948-ban beépítették a tetőteret, beüvegezték a mezazzinszinti és első emeleti loggiákat, és átépítették a földszinti nyílásokat is. A következő évtizedekben az Országos Tervhivatal, az Elektroimpex külkereskedelmi vállalat, később a Transelektro irodáit alakították itt ki. 1997 óta a Közép-Európai Egyetem része. Az épület homlokzatát 2006-ban állították helyre, ekkor a hajdani kapubejárót falkibontással aulává bővítették, itt ma a recepció kap helyet. Eredeti részletek csak néhány helyen fedezhetők már fel a házban: ilyen a lépcsőházak márványburkolata, a földszinten a lépcsőforduló fekete-fehér pepita padlóburkolata, illetve a korlátrácsok. Az épület helyi védelem alatt áll.
Nádor utca 13.
A négyemeletes, belsőudvaros klasszicista bérházat Hild József tervezte, 1841-re épült fel. A megrendelők báró Vay János nagybirtokos és lánya voltak.
A földszinten boltozatos üzlet, illetve raktár kapott helyet. Az első emeleten volt a tulajdonos számára készült, előkelőbb lakás az utcai fronton. A második emelet valamivel szerényebb, a belső udvarban pedig még egyszerűbb bérlakások épültek. A második udvarból szűk csigalépcső és függőfolyosó vezetett a bérlakások bejárataihoz. Az eredeti épület legszebb, legdíszesebb része a kovácsoltvas kapuzat volt.
A ház tulajdonosai a 19. század során grófok és bárók voltak, majd az első világháború idején már az Általános Iparbank Rt., 1941-ben az Értékforgalmi Bank Rt. A második világháborút követő államosítások után az ötvenes-hatvanas éveben az Országos Tervhivatal, majd 1968 végétől a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat irodáinak adott otthont. A 2010-es évek legelején az Alta Moda Fashion Hotel üzemelt benne egy évig.
Nádor utca 15.
1847-ben még Hild József tervei szerint épült ház a telekre, de ez nem volt hosszú életű: 1940-ben a Futura Rt.-hez került, akik a telek miatt vették csak meg az akkor már igencsak leromlott állapotú házat. A Futura bontani és építeni akart. A felsőbb osztályoknak építettek volna hallos, nagy alapterületű lakásokat. A bontási engedélyt 1942-ben megkapták, de az építkezés már elmaradt. A háború után újra próbálkoztak volna – már csak azért is, mert a háború során komoly sérüléseket szenvedett el a régi ház, így még inkább bontandónak ítéltetett -, de új idők jöttek. 1949-ben a ház tulajdonjoga az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárára szállt, majd 1950-ben a magyar államra. Ekkor már készültek tervek az Országos Tervhivatal új épületére, a régi lakóház helyére. Az újabb épület pontos építési dátuma nem ismert. Műemlék sosem lett, különösen nagy építészeti értéket nem képviselt, így néhány évvel ezelőtt elbontották.
Ez a legújabb épület, 2016-ban adták át. A CEU folyamatos beruházásokkal, magántőkéből fejlesztette az épületegyüttest 25 éven át. Az építészeti projektek irányelveiben mindig a múltbéli emlékek megőrzését és a jövő értékeinek előremutató összekapcsolását vették alapul. A 15. szám alatti épület aljában ma kettéválasztható auditórium található, egybenyitva 400 fős befogadóképességgel. Itt kapott helyet az egyetem könyvtára is, ami Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű könyvgyűjteménye. A két épületet lefedő zöld tetőterasz 40.000 m²-esre szabta a komplexum alapterületét.
„Azt szeretnénk, ha az új campuson az érződne, hogy Budapest számára készült és hogy szerves része a város örökölt kultúrájának."
A közösségi terek és találkozóhelyek számát jelentősen megnövelték, minden szinten tanulósarkokat alakítottak ki, az épület központi, belső udvarát pedig hatalmas, üvegezett tető fedi, amely nyitott és tágas teret hoz létre, ideális a különböző összejövetelekhez.
Az épületeket Sheila O’Donnell és John Tuomey díjnyertes építészek (O’Donnel + Tuomey tervezőiroda), illetve magyarországi partnerük, az M-Teampannon tervezte, a kivitelező a Market-Strabag konzorcium volt.
A CEU a világ egyik legkiemelkedőbb oktatási épülete.
Megfelel a legmagasabb design és fenntarthatósági elvárásoknak. Az okos épületirányítási rendszer figyeli az épületekben lévő emberek számát, és ehhez igazítja a hőmérsékletet. A világítási rendszer kihasználja a természetes fény-árnyék hatást. A környezetbarát fejlesztés becslések szerint kétharmadával csökkentette az eredeti energiafogyasztást.
Tágas és összefüggő tereket, különtermeket, a legújabb audiovizuális és egyéb technikai szolgáltatásokat biztosítja. Több nagyobb méretű, rendezvényszervezésre is alkalmas közösségi, multifunkciós teret hoztak létre, amelyek nemcsak oktatási célra használhatók, hanem kulturális események, konferenciák szervezésére is. A legfejlettebb multimédiás technológiával, érintőképernyős interaktív táblákkal, digitális órarend-kijelzőkkel, önműködő villannyal, kiváló akusztikával teszik élménnyé az oktatást. A földszinti kávézó, az első emeleti étkező és a négyemeletes könyvtár az épület publikus részei, mindenki számára nyitottak.
A Nádor utca 9-11-13-15. házsora több évszázad építészetének eredménye, amely elemeinek felújításával, egybenyitásukkal egy sokféle tudományágnak otthont adó nemzetközi egyetem méltó otthona lett. Amíg 2019-ben a Magyar Kormány meg nem hozta a lex CEU törvényt, és el nem üldözte Európa egyik legjobb egyetemét. Azóta egy nyílt seb a Belváros szívében.
A Közép-európai Egyetem (CEU) működését 1991-ben kezdte Prágában alig több mint 100 hallgatóval, akik 20 különböző, elsősorban közép- és kelet-európai országból érkeztek. Az Egyetem 1993-ban költözött Budapestre. A CEU-n több mint 100 országból érkezett, megközelítőleg 15.000 diák szerzett érvényes diplomát. Az intézmény oktatási programját a 200 legjobb képzés között tartják számon nemzetközi viszonylatban, sőt egyes képzései az 50 legjobb közt szerepelnek.
Míg Michael Ignatieff, az Egyetem akkori rektor-elnöke büszkén fűzte mondatai közé, hogy az épületfejlesztés megmutatja a CEU elkötelezettségét a főváros és Magyarország iránt, addig a háttérben a magyar kormány már a szégyenteljes törvénytervezetet készítette elő.
2019. január 1-től már nem vehetett fel új hallgatót a budapesti egyetem amerikai diplomát adó képzéseire. (A diákok 97%-a amerikai diplomát adó oktatásban vett részt.) A CEU elköltözött Bécsbe, feladva majdnem mindent, amit 25 év alatt megteremtett Budapesten. Az épületek maradtak. Hiába voltak a tüntetések, a nemzetközi és magyar tudományos élet szinte teljes kiállása, a 15 Nobel-díjas aláírása, az Európai Bizottság megintése.
Mit adott nekünk a CEU? Angol nyelven mester- és doktori képzéseket a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány, környezettudomány- és politika, a jog, a hálózati tudomány, a kognitív tudomány és a matematika területén. Itt működik Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű szakirodalmi gyűjteménye. Bőséges anyagi és szellemi javakat, az egész világon elfogadott diplomát.
A CEU nemcsak oktatási, hanem kutatási tevékenységével is a világ élvonalában van, beágyazottan működik nemzetközi és hazai tudományos színtereken. Kurzusait tandíjmentesen hallgathatták a magyar egyetemi szakkollégiumok hallgatói. A CEU-nak több egyetemmel és akadémiai kutatóintézettel volt közös, forintmilliárdokat jelentő kutatási programja.
Ebben a nagy múltú épületben mutatjuk be A béke szigete projektet, melynek művészeti vezetője Schilling Árpád.
„A CEU mint intézmény és mint épület egy nyílt seb a főváros szívében. Egy olyan ember felajánlásából született egy nemzetközi viszonylatban is elismert egyetem, aki Magyarországot a rettenetes politikai és társadalmi viszonyok miatt kényszerült elhagyni. A több mint gáláns ajándékot sikerült a lehető legmodortalanabb és legagresszívabb módon eltékozolni. Így most ott áll egy üres épület, az éhes farkasok arra várnak, hogy mikor lehet majd mindezt szétcincálni, értékesíteni és aprópénzre váltani. Ebben az épületben nem lehet máshogy létezni, mint szomorúan, telve szégyennel és haraggal. Hogy lehetett mindezt így elherdálni? Hogy engedheti meg magának egy magára valamit is adó közösség, hogy ez a nagyszerű, világszínvonalú épület üresen kongjon, időnként helyet adva egy-két kisebb rendezvénynek? Ebben az épületben természetesen szárnyalhat a művészi fantázia, öröm feltölteni az ürességet tehetséges ötletekkel, de ez egy percre sem felejtetheti velünk azt a hatalmas veszteséget, amit a CEU hiánya jelent Magyarországnak.”
Jöjjenek el és járják körbe velünk ezt a nagymúltú, csodálatos épületet, melynek mi, a Freeszfe is annyit köszönhetünk!
Források:
https://fovarosi.blog.hu/2018/12/04/a_ceu_epuleteinek_tortenete
https://epiteszforum.hu/budapest-sziveben-ceu-es-epiteszet1
